2022. február 2-án szerettei és barátai kísérték utolsó földi útjára Bagdán „Bagi” Zoltánt, a Szomszédok kispályás csapatának kapusát. A debreceni kispályás foci igaz „bolondját”. Egy csupaszív embert! 
„Végy egy jó kapust!” tartja a mondás. Hát nekünk megadatott, hogy egy jó kapus előtt játszhattunk!”
Bojti Zsolt a Szomszédok egykori csapatvezetőjének és a kispályás foca csupaszív szereplőjének gondolatait, sorait olvashatjuk Bagdán „Bagi” Zoltán emlékére!

Drága Bagi!

A visszaemlékezésem kezdete bőven a 90-es évek elejére tehető. A debreceni kispályás foci ismét fellendülőben volt, sorra alakultak a csapatok baráti társaságokból, munkahelyi közösségekből. A Szomszédok az előbbiből került ki. Kezdetben én egy másik csapatban kergettem a labdát, azonban a Jóisten és a sors akaratából hamarosan egy csapatban küzdhettem veled. Ezután már nem csak a pályán eltöltött percek, hanem azon kívül eltöltött közös élmények emléke is összeköt minket. A csapatbulik, a tornák, a bajnokságok, az apukáddal történő élcelődés, hogy melyik a jobb csapat az NB-1-ben például. Ja „Csak az ETO!” tudom Bagi ez nálad nem lehetett kérdés. A Loki mellett a Győr volt a csapatod.

Hogy milyen voltál a pályán? A meccs előtt mindig jókedvű. A senkivel össze nem hasonlítható mosolyod az örökre velem marad. Meccs közben aztán néha tettünk róla, hogy rendbe legyen a vérnyomásod, de azért nekünk sokkal könnyebb dolgunk volt, mert tudtuk, hogy Bagi van a kapuban. A kicsit őrült – melyik kapus nem az –, a magabiztos – még a védőink is összerezzentek ha kiindultál elöklözni a labdát, mert tudtad, hogy ott Te vagy az úr -, a bohém – egy-csel, egy megindulás, egy lövés mindig benned volt – , a határozott – nem nagyon kellett hátrafordulni, mert markáns hangon már kaptuk az itinert, hogy hova menjünk -, a cinkos – egy-egy jó poénra se kellett unszolni, ha valakit meg kellett tréfálni -, és a vidám – meccs előtt, néha alatt és után mindig is a mosolygós és laza kapus.

Ilyennek láttalak én és szerintem születhetne nagyon sok hasonló gondolat rólad másoktól, mert nem igen mondtál nemet, ha védeni hívtak, akár egy hétvégi tornára vagy csak egy örömfocira.

Sajnos a Szomszédok elvesztette az „Egyesét”. Most már az égi csapat focizhat azzal a tudattal, hogy „Nyugi hátul ott van még Bagi!”

Drága Bagi!

Szomorú és felfoghatatlan, hogy nekünk már nem leszel a hátunk mögött! Ahogy kapustársad írta a megrendítő hír hallatán Örökké Te maradsz a Szomszédok „Egyese”!

Isten nyugosztaljon drága barátom! Isten veled Bagi!

(Bojti Zsolt)

Baginho! Kedves barátunk, mi ezzel a dallal búcsúzunk Tőled…de nem örökkre…még találkozunk! Bárcsak mondhatnám ma: A mezed nyúljon a bokádig születésnapod alkalmából…ma lennél 47…