Valamikor 2012-ben készült egy beszélgetés egy csupaszív emberrel, aki a pályán és a pályán kívül is kellően komolytalanul de mindenféleképpen kellő komolysággal állt hozzá az élethez és a focihoz is…az igazi Lütyő!

Hogy ki is Ő? Badalik Szabolcs, alias Lütyő avagy ki tudja még, hogy vajon mennyi néven szólították már az utazásai során. És ha már utazások, akkor csapjunk is bele, mert a fácsebukon történt párbeszédeink alapján, amelyek igazán jókedélyüek voltak, már éreztem, hogy egy nagyon f*sz* anyag kerekedhet belőle. Benne lesz minden ami bemutatja, hogy milyen az, amikor valaki tényleg élvezi azt ami az életének a pillanatait megtölti. És hálás is érte…

 

„Nyugodtan leírhatod, gyerekkori álmom volt, hogy beutazzam az egész világot”

„2000-ben (szeptember 14-én) újjászülettem, ugyanis egy mikrobuszos utazás során egy utastársammal helyet cseréltünk a kérésemre és három percre rá csak Ő halt meg a balesetben…”

Szóval, Lütyő? Honnan ered ez a név?

Gyerekkoromban egy ifista adta nekem, aki akkor nagyon nagy dumás volt és senki sem mert neki szólni. Mindenkit megégetett verbálisan. De én adtam neki, amitől egy kicsit leblokkolt és annyit tudott mondani, hogy ez Lütyő! Na ekkor ragadt rám.

Rengeteg ország, rengeteg fotó és szép lányok…

Nagyon tisztelem a Nőket, hiszen rengeteget köszönhetek nekik. Sok-sok sztori és élmény a takarítónőtől a pornósztáron át a fotómodellig. Fehértől kezdve a távol-keleti szépségeken át az egzotikus virágszálakig. Nagyon sok kalandban vettem részt amolyan háttértáncosként és dublőrként. És mi lenne, ha még jól is néznék ki! A Nők, az utazás és a foci egyébként kielégíti minden vágyam és szenvedélyem.

Ezért is érzem jól magam a bőrömben. Ezért nincsenek gátlásaim. Titkaim is csak a női neveket illetően vannak. Ezért nincs szükségem egyéb segédeszközökre, hogy élvezzem az életet. Gondolok itt az alkoholra, cigire, kábítószerre vagy a szerencsejátékra. Ezek a dolgok egyébként is veszélyesek az emberre nézve. Nagyon fontos számomra a családom, a barátaim és a saját boldogságom. Ezekért mindent meg kell tennünk. A többi ember pedig igazából annyira fontos, hogy mindig a szemükbe tudjon az ember nézni. Ehhez pedig csak annyit kell tenni, hogy mindig őszinte legyen az ember önmagához és hallgasson a szívére. Minden tettünkért felelősek vagyunk. Ezek az alapelveim, én így élek és élvezem. És igyekszem ezeket a pozitív érzéseket és energiákat átadni mind a családomnak és mind a hozzám közelállókhoz.

Honnan gyütt ez a gondolkodásmód?

Az élet imádatából. A nyitottságból az emberek felé és a kíváncsiságomból amely ugyanúgy hajt előre, mint a társak a pályán a győzelembe. Vagy azok edzők, akik ugyanúgy segítettek, hogy az legyek aki vagyok, mint például Détári Lajos vagy Elekes József. Jó értelemben véve büszke is vagyok a sikerekre az életem minden területén. És nagyon hálás vagyok, hogy amikor kellett akkor én is számíthattam a barátaimra. Gondolok itt például Lipcsei Gabira, Komlósi Ádámra, Simkó Csabára, Besenyődi Krisztiánra vagy Hasulyó Jánosra, Borza Zsoltra. Sokat jelent számomra, hogy amikor kellett akkor mindig megmondták a frankót és tanácsaikkal segítették. De sorolhatnám még a neveket akár egy egész álló napon keresztül. Ezért is ha tehetem akkor örömmel és tiszta szívből segítek az embereknek bárhol és bármikor.

Büszkeségeid a női szíveken kívül?

Nagypályán amire nagyon büszke vagyok, hogy a szülővárosom csapatában Kazincbarcikán az NB.2-ben meghatározó játékos lehettem és volt olyan idény, ahol az NSO listáján a legjobb kazincbarcikai játékosként a 8.helyen szerepeltem az éves teljesítményemnek köszönhetően. Illetve a 2005-2006-os idényben a kazincbarcikai szurkolók megszavaztak az év játékosának. De szerepeltem még több NB.2-es csapatban is (Soroksár, Marcali, Veszprém). Illetve két és fél évet Ausztriában is.  Pályafutásom alatt még szerepeltem több Nb.1-es futsal csapatban is. Többek között Ózd, a Gyöngyös és a Berek Rolád mezét is magamra húztam. Nagyon szeretek még úgymond 5+1-es kispályás csapatokban is játszani, mert az egész országban több színvonalas kispályás torna is van, ahol bizony nagyon jó mérkőzéseket lehet játszani jobbnál jobb csapatok ellen. Gondolok itt például a 2011-es debreceni Real Team tornára, ahol a Túrós Batyuban együtt játszhattam a Loki jelenlegi csapatkapitányával Szakály Petivel. De több kiváló játékos is szerepelt abban a csapatban is. Mint, ahogy anno az 1.FC. Corrado csapatában.

És hát a nagy szerelem a strandfoci és a válogatottság. A strandfocit a Mohi-Car gárdájában kezdtem. Majd játszottam a Borsod Volán, a Szalai Díszfaiskola és a Szász-Therm-ben is. És remélem az élet még sokáig engedi, hogy a címeres mezben is minél tovább szerepelhessek, hogy minél több góllal hálálhassam meg azt a sok jót amit kaptam az élettől, a családomtól és a barátaimtól. Nagyon büszke vagyok rá, hogy 33 válogatott mérkőzésen 25 gólt szereztem. A 2008-as magyar strandfoci bajnokság (Grand Prix) gólkirálya voltam. 2010-ben bibionei Eb-én hatodik helyezést értünk el a válogatottal és akkor hét gólt szereztem a tornán a csapattársaimnak is köszönhetően. 2011-ben pedig a magyar válogatott legeredményesebb gólvágója voltam. Csodálatos érzés, hogy Magyarországot és azon belül is Kazincbarcikát képviselhetem bármerre is járok a világban. Szóval tényleg hálás lehetek, hogy ennyi sikerben és örömben volt már eddig is részem. És még nem ért véget…

Nemsokára (2012.augusztus 1-10.) a válogatottal Moszkvában szerepelünk Eb-n ami egyben a 2013-as Vb selejtezője is. Amennyiben sikerülne legalább az ötödik helyet elérnünk akkor résztvevői lehetnénk a Tahitin rendezendő világbajnokságnak. Természetesen tudjuk, hogy nem lesz könnyű de mindent megteszünk, hogy ezt a célt elérjük. Nagypályán úgymond levezetek Edelényben egy barátom invitálására de mind kispályás tornákon és mind strandfociban szeretnék még sok szép sikert elérni. Szóval remélem, hogy vihetem Magyarország és Kazincbarcika jó hírét!

(Hamarosan pedig jövünk a cikk elkészülte óta eltelt 8 év mindenségével!