Ha a zene betemet az igazával!
Ne legyen benned semmi pánik!
Ha kell, menj egyedül a világ ellen.
Koponyák és csontvázak maradványain keresztül.
Amíg nem lesz minden olyan, mint rég.
Mint, mikor Szegeden vörös rúzs került a szádra.
Hogy úgy adjál csókot a lány mellére, ajkára.
És vigyorogva mondjad utána, hogy ez egy ilyen nap.
Hajnalban, pedig ha majd térdre borulnak a gyengék.
Te légy hozzájuk gyengéd, mert Ők nem ezt kérték.
És ne mondjatok rájuk átkot!
Mert, akkor köpök rátok!
Szóval maradjatok mindig őszinte Emberek.
hogy a lélekhangokból ne szóljon más!
Csak az, hogy sállállállá!!!
Inspiráció: Tankcsapda
