Valahol, valamikor Heves környékén egy kispályás focitornáról hazafelé jövet egy titkos csapatkapitányi szavazáson vettünk részt!
Hárman voltunk az autóban! Bencsik Bandi vezetett. A szavazás végén, két igen és egy tartózkodás után Nagy Szabolcs lett az Ecuador új csapatkapitánya!
„Igen, egy titkos szavazáson a 15 játékosból 13-an rám szavaztak, így én lettem az ECU csapatkapitánya.”
Ezek után beszédbe elegyedtünk és…nincs és, csak Döntés! Az Ecuador tagjai pedig döntöttek! Fogadjátok hát sok szeretettel Nagy Szabolcs az ECU örökös Csékájának gondolatait írott formában a 2010-es évek elejéről! Örökös, mert volt egy még titkosabb szavazás!
Ez lesz az új mezetek? (eredeti ecuadori válogatott mez)
Nem, csak nekem van ilyen. Ezt egyébként egy számomra nagyon kedves személytől kaptam. Ebből kifolyólag nagy becsben tartom és sokat is jelent.
Van kedvenc vendéglátóegysége a csapatnak, ahol úgymond csapatbulik vannak?
Csapatbulikról igazából annyit szeretnék elmondani, hogy az egész ECU lényege, hogy minden mérkőzés vagy torna után összejöjjünk és mulatozzunk, tehát az egészet azért csináljuk, hogy utána együtt legyen a csapat. Kedvenc helyünk mindig az adott kocsma, ahol megjelenünk. A favorit ital pedig, mindig ami az itallapon van. Az igazi „otthonom” helyem még az, ahol Koncz Zsuzsa szól a háttérben és együtt lehetek a csapattársaimmal.
Emlékezetes pillanatok?
Az a rengeteg kupa amit megnyertem Bencsik barátommal közösen. Az egyik legfájóbb emlékezetes pillanat az X. Real Team kupán történt, amikor Katona Gergő kollégám szólt, hogy övé a labda…én pedig elengedtem. Ez sajnos sorsdöntőnek bizonyult. Emlékezetes pillanat még, hogy egy 2 évvel ezelőtti egri tornán egy reggel 8 órás kezdéskor a Royal Casinoval játszottunk egyenes kiesés mérkőzést. 5-1 nyertünk! 4 gólt rúgtam és mind a 4-et félpályáról (5×2-es kapura). Úgy, hogy kb. reggel 6-ra értünk haza. Emlékezetes mérkőzés még, 2009-ben a hajdúnánási tornán, az elődöntőben egy gyengébb képességű csapattal játszottunk. Toronymagas esélyesek voltunk és akkor az ellenfél egyik játékosa a saját hatosán kapkodva felszabadított. Az így előre vágott labda (ami a sportcsarnok plafonja és világítás között szállt végig) Katona Gergő fölött a hálóba pottyant. Ez döbbenetes volt számunkra, és ebből a pofonból már nem sikerült felállni.
Kedvenc játékos?
Az Ecu összes tagja! A padon is két olyan szakember űl, akik mindig tudnak váratlant húzni, minden nehéz helyzetben, emelett felkészült szakemberek! Bármelyik csapatban megállnák a helyüket! Név szerint Bundik Norbert és Vida Zsolt. A sikerünk titka még Benczik Zsolt következetes munkája, melynek során átfogó képet kapunk mindig az aktuális ellenfelekről, illetve a tornák során mennyi pontot szerezzünk a csoportmérkőzések alatt, hogy a legideálisabb ágon menetelhessünk a végső győzelem felé. Továbbá a sajtósunk Bereczki Szabolcs munkája is sokat számít.
Célok?
Megnyerni a soron következő debreceni szabadtéri 5+1-es bajnokságot. A tornákon, amelyeken elindulunk legalább a dobogón végezni. Tehát szeretnénk eredményekben gazdag éveket, élményeket amíg csak együtt játszunk! Illetve, nagyon örülnénk ha Nagy Csaba, Benczik Zsolt és Szabó János minél hamarabb újra egészségesek lennének, mert játékuk sokat számít nekünk, illetve nekem is.
„Köszönöm!”
Ennyi lett volna egy csapatkapitányi választás rövid története és az is biztos, hogy 1980. május 29-én nemcsak egy legendás focis született, hanem egy akkor még nem létező legendás csapat alapítótagja és örökös Csékája! A mezed nyúljon a bokádig Szabi!
